Áteresztő bél szindróma

A bélnyálkahártyát egyetlen sejtsor alkotja, másképpen fogalmazva egyetlen sejtsor választja el a béltartalmat a bélfalban futó erektől, kötőszövettől.
Ezek a sejtek, egészséges bél esetében, úgy kapcsolódnak egymáshoz, amely lehetetlenné teszi a béltartalom vérbe jutását. Ellenben ezek a kapuk bizonyos időre kinyílnak, és lehetővé válik a megemésztett tápanyagok felszívódása.

Ám ha ez kapu nem csupán a megemésztett tápanyag felszívódásának idejére marad nyitva, hanem jóval tovább, akkor nem csupán a megemésztett tápanyag, hanem a félig emésztett fehérje, szénhidrát és egyéb antigén-természetű anyagok, illetve a különböző baktériumok is keresztüljutnak rajta. Ha a félig emésztett táplálék, vagy a baktériumok kerülnek a vérbe, akkor az immunrendszer akcióba lép és gyulladásos reakciót hoz létre a nyálkahártya területén, az alatta lévő rétegekben, majd a távolabbi szövetekben és szervekben.

Az a probléma, hogy ezek az elemek nagyban hasonlítanak szervezetünk anyagaihoz, és a receptorokon aktivizálódva gyulladásokat indíthatnak el. Így egy idő után egyeseknél pajzsmirigy-alulműködést, másoknál krónikus bőrgyulladást, megint másoknál cukorbetegséget idéznek elő.

Ezen kívül a bélben zajló folyamatok – az annak idegi szabályozását is befolyásoló – vegetatív idegrendszerben jelzőanyagok termelését képesek kiváltani, melyek megegyeznek az agy működését szabályozó anyagokkal. Ez a magyarázata annak, hogy a megváltozott bélflóra képes depressziót vagy pánikbetegséget előidézni, mi több, egy széklet-transzplantációval a depresszió egyik emberről a másikra át is vihető – s ugyanígy képesek jó közérzetet is okozni.

A táplálkozással tudjuk leginkább befolyásolni a bélflóra, vagy más néven a mikrobiom összetételét. Egyre többen vélekednek úgy, hogy a manapság divatos különböző táplálkozási irányzatok közül a vegán étrend a legkedvezőbb az egészségünkre. Ám a gabonákban előforduló glutén és gliadin az ember számára teljesen haszontalan, és az említett okok miatt káros, így ezeket is ki kell zárni az étrendünkből, annak érdekében, hogy optimálisan megőrizhessük beleink egészségét.

A mai európai táplálkozás, amely húst, tejterméket, tojást és pékárut nagy mennyiségben tartalmaz (függetlenül attól, hogy vegetáriánus, paleo, vagy vegán), a gluténtartalom miatt folyamatosan rontja a szervezet állapotát. A káros hatás bizonyára régóta fennáll, ha megjelennek a tipikus gyulladásos betegségek, például pajzsmirigy alulműködés, Hasimotho-thyreoiditis, cukorbetegség, colitis ulcerosa (fekélyes bélgyulladás), irritábilis bélszindróma, ekcéma, akne stb.

Az ételeink megfelelő kiválasztása azonban nem csak a gyulladásos betegségek elkerülése, vagy gyógyítása érdekében fontos.

További blogbejegyzésemben arról olvashatsz, hogy a táplálkozásunk megváltoztatása miként hat a hormonrendszerünk egyensúlyára. Vagyis, hogyan változtatja meg az egyén hormonháztartását, -legyen az akár nő, vagy férfi- a táplálkozás.